Miért mennék urológushoz?
Mi, férfiak nem szívesen megyünk urológushoz, félünk a rektális prosztatavizsgálattól, és attól, hogy megkérdőjelezik a férfiasságunkat. De milyen a gyakorlatban egy urológiai vizsgálat és milyen panaszokkal forduljunk azonnal orvoshoz? Erről beszélgettünk Dr. Merth Gáborral, az Affidea Férfiegészség Központ orvosigazgatójával.
A férfiak az urológusra az egyik legrettegettebb szakorvosként gondolnak, holott a legtöbben nem is tudjuk, hogy pontosan mi történik egy urológiai vizsgálaton. Mesélne nekünk erről bővebben?
A történések a páciens problémájától függnek. Az urológia tudományága alapvetően a húgyutak (vese, húgyvezeték, húgyhólyag, húgycső) és a nemi szervek (here, prosztata, hímvessző) veleszületett és szerzett rendellenességeivel, betegségeivel foglakozik. A férfiak a leggyakrabban vizelési gondokkal, merevedési zavarokkal és különböző heretáji, kismedencei fájdalmakkal fordulnak urológushoz. Ezek a tünetek a legtöbbször legyőzik még a félelmet is.
Az urológiai vizsgálat egyik alapeleme a hátsó, rektális vizsgálat, amit egyetlen férfi sem szeret. Ez elkerülhető lenne valahogyan?
Egyértelműen nem, a prosztata ugyanis a szervezet egyik központi szerve, amelynek kórképei, betegségei nagyon sok területet érinthetnek. Ebből adódóan a prosztata alapos, tapintásos vizsgálata szinte kötelező jellegű az urológián, és sajnos elkerülhetetlen. Természetesen előfordulhat, hogy a páciens egyértelmű panaszai miatt nincs szükség rektális vizsgálatra, például, amikor egy fiatal férfi veseköves görccsel jelentkezik az urológusnál, ilyenkor nem valószínű, hogy őt még „ott” is bántják.
Említette, hogy a férfiak a legtöbbször vizelési problémákkal fordulnak urológushoz. Lehet tudni, hogy mi áll a gyakori vizelési gondok hátterében?
Sajnos erre általános válasz nem igen adható, minden esetben az adott páciens személyes kivizsgálását követően lehet felállítani a konkrét diagnózist. A különböző vizelési problémák mögött ugyanis számos, egymástól eltérő betegség is állhat. Általában az urológus először a húgyhólyag és a húgycső strukturális és funkcionális képességeit vizsgálja meg. Vegyük példaként a leggyakrabban előforduló tüneteket: az akadozó vizeletsugarat és az akaratlan vizeletvesztést. A vizelet akadozását okozhatja a hólyag izomerejének gyengesége vagy húgycsőszűkület. Ez utóbbit előidézheti egy gyulladás folyamán létrejött anatómiai akadály (hegesedés) vagy a prosztata megnagyobbodása, esetleg egy záróizom görcs. Az akaratlan vizeletvesztés okának feltárásánál az sem mindegy, hogy túlcsordulásos inkontinenciáról van szó (amikor a hólyag majdnem szétdurran a benne lévő vizeletmennyiségtől) vagy a záró mechanizmusok nem megfelelő működéséről. Némely esetben a hólyag akaraton kívül igyekszik megszabadulni beltartalmától, és ezt éli meg a páciens becsöpögés, bepisilés formájában. Az okok minden esetben eltérők, jobb, ha az ember rögtön szakemberhez fordul, aki személyreszabottan kezeli a problémáját.
Beszéljünk az éjjeli sűrű WC-látogatásokról is, amit a médiában a reklámok elsősorban a prosztata megnagyobbodásával magyaráznak. Tényleg ez áll a háttérben?
Idősebb korban valóban a prosztata jó indulatú megnagyobbodására érdemes gondolni, de az urológus ennél komplexebb helyzet-felmérést végez. Nagyon gyakori, hogy a páciens éjjeli WC-problémákkal jelentkezik, de a vizsgálat során több, más tünetre is fény derül. Vegyünk néhány példát! Ha a valaki nem tudja kiüríteni rendesen a hólyagját, és emiatt gyakran jár WC-re, akkor bizony ez jelentkezhet éjjel is. Előfordulhat az is, hogy a húgyhólyag vizelési receptorait valami folyamatosan ingerli - például egy gyulladás, idegen test (húgyúti kő) – és emiatt kell sűrűn felkelni éjszakánként vizelni. Hasonló panaszokat okozhat például egy daganat és az idegrendszer bizonyos betegségei is. De nem is kell rögtön a legkomolyabb bajra gondolni, például az erős stresszhelyzet is magával hozhat éjszakai vizelettartási problémákat. Szóval nem mindig a prosztata megnagyobbodásról van szó.
Korábban beszéltünk arról, hogy a vizelési gondok mellett a férfiak életében a merevedési problémák játszák a legnagyobb szerepet. A potenciazavaroknál mire kell gyanakodnia a betegeknek?
Erre sem lehet általánosságban válaszolni, mert nincs olyan diagnózis, ami mindenkire igaz lenne. Maga a merevedési zavar egy olyan tünet, mely mögött komoly és kevésbé súlyos problémák is meghúzódhatnak. Talán a legfontosabb és legkomolyabb ok a szív- és érrendszer valamilyen betegsége: érdemes tudni, hogy a potenciazavarok már a súlyosabb kardiovaszkuláris (infarktus, agyvérzés stb.) események megjelenése előtt, jóval korábban jelezhetik a problémát. Már csak emiatt is, a megjelenő merevedési zavarokat komolyan kell venni! Ha esetleg hormonális zavarok állnak a háttérben, akkor azok kezelése rendszerint megszűnteti a merevedési zavarokat is. A kismedencei, férfi nemi szerveket érintő egyéb kórképeket az urológus hamar ki tudja szűrni, ezek általában valamilyen konkrét urológiai betegségeket jelentenek. A pszichés okok kezelése viszont a (szexuál) pszichológusok szakterülete, akik stressz-kezelő tréningekkel képesek oldani az emberben meglévő feszültségeket, lelki gátakat. A merevedési zavarok miatt nem kell szégyenkezni, nagyon általános tünetről van szó, e pillanatban is minden ötödik-hatodik férfi küzd ezzel szerte a világban.
